Valld be: nézted valaha a valóságshow-kat, mielőtt a VV3 háziasszonya lettél? - Persze, hogy néztem. Vannak, akik a valóságshow-kra kígyót-békát kiáltanak, de szerintem ez olyan szórakoztató műfaj, ami nagyon népszerű, és azt a célt szolgálja, hogy az egész napos hajtás után segítse kikapcsolódni az embereket. A VV3-ról pedig annyit, hogy az ország nagy része nézi és kedveli, és én a többség véleményét tiszteletben tartom. Mit tippelsz? Ki lesz az, aki mindent visz? - Fogalmam sincs, még megtippelni sem tudom. Nagyon érdekes ez a játék. A kollégákkal néha tippelünk a "történet folytatására", de eddig minden tippünk után történt valami, ami gyökerestül megváltoztatta az addigi helyzetet. Mielőtt elindult volna a harmadik széria, többen az utóbbi egy év reality-dömpingjére és a BB bukására hivatkozva azt jósolták: a korábbiakhoz képest jóval kevesebb nézője lesz a VV3-nak. Mielőtt döntöttél, hogy kilépsz a Vivától, ezt is mérlegelted? - Nem. A jóslásnak nincs alapja. Látjuk, hogy a VV3 továbbra is nagyon sikeres műsor. Semmi kockázat nem volt a döntésemben. Öt éven keresztül dolgoztam a Vivánál, ahol nagyon jól éreztem magam. Sok szakmai tapasztalatot gyűjtöttem, de kaptam az alkalmon, hogy váltsak, és egy új műfajban is kipróbáljam magam. Sikeres volt a váltás? - Mindenképp. Amire most a legbüszkébb vagyok, hogy a műsor főszerkesztője rögtön élesben kipróbált. Az első héten már vezethettem egy beszavazóshow-t, így nemcsak azt a feladatot kaptam, hogy a beszavazott játékosokat kísérgessem a stúdió és a villa között mínusz fokokban. Mi nehezebb számodra: élő műsort vezetni, vagy kezelni a stúdióban kiabáló, tülkölő nézőket? - Az utóbbi nehezebb. Élő műsort már az RTL Klubos időszak előtt is vezettem Balázzsal (Sebestyén Balázs, az RTL Klub Balázs Show-jának műsorvezetője -szerk.). De még akkor is legfeljebb a szűkebb stáb volt jelen, tehát egészen más légkör vett körül engem, mint a beszavazóshow felvételén. A közönséggel tudni kell bánni. Mielőtt a műsor elkezdődik, néhány instrukciót kell adni a jelenlevőknek, illetve folyamatosan kommunikálni kell velük. Ez nekem még okoz némi nehézséget, de ebben is próbálok Stohl Andrástól tanulni, mert ő mesterien bánik a közönséggel. Ellesem a fortélyait. Mennyi időt töltesz naponta azzal, hogy felkészülj az esti show-ra? - Attól függ, mi a feladat. Ha kísérem a játékosokat, akkor nem kell különösebben felkészülnöm, ha a BeleValó Világot vezetem, akkor a villában korábban történt eseményekről kell tudnom. Amikor beszavazóshow-t vezetek, akkor viszont megtanulom a jelöltek életrajzát, adatait, mert súgókártyáról dolgozunk, így szinte az összes információnak fejben kell lennie. A legtöbb energiám egyébként arra megy el, hogy izgulok a műsor előtt. Eléggé stresszes vagyok. Ha lámpalázad van, miért azt a pályát választottad, ahol szerepelned kell? - Mert itt érzem a legjobban magam. A drukk egyébként nagyon hasznos, segít, hogy összeszedjem magam. Így tudok jobban koncentrálni, figyelni arra, hogy ne bakizzak, ne legyenek nyelvbotlásaim, és gyorsabban reagáljak az élő műsor adta helyzetekre. Milyen helyzetek adódhatnak, amire nem tudsz felkészülni? - Bízom abban, hogy minden váratlan helyzetben tudok reagálni. Az előbb arra utaltam, hogy egyszerre kell figyelnem a stáb instrukcióira, arra, hogy a megfelelő kamerába nézzek és hogy felvegyem és tartsam a műsor ritmusát. A pörgős ritmus, a gyors reakciók igénylik a legnagyobb koncentrációt. Miután vége van a műsornak, különös állapotba kerülök. Hasonló állapotba, mint amikor jogászhallgatóként letettél egy vizsgát? - Inkább olyan állapotba, mint amikor az államvizsgán voltam túl. A műsor után tartunk egy szerkesztőségi értekezletet, amikor megbeszéljük, hogy mit csináltam jól, mit hibáztam, hogyan tovább. Az alatt végig abban a megkönnyebbült, lebegő hangulatban vagyok. Ilyenkor még sokáig nincs kedvem hazamenni, hanem inkább beszélgetek a kollégákkal, akikkel együtt dolgoztunk a műsoron.